Módszertan
Hogyan készült az értéktérkép?
A Progresszív Intézet megbízta a Publicus Intézetet, hogy vizsgálja meg, az ország lakosságának politikai érték-preferenciáit. Körülnézve a világban kézenfekvőnek tűnt a megoldás: mivel politikai teszt rengeteg van, az interneten is találunk számtalanul, tovább kell lépnünk, és politikai térképet kell csinálnunk. Egy olyan térképet, amely elsősorban ideológiai értékmeghatározást nyújt, és nem az egyes pártokhoz vagy jelöltekhez való viszonyulásból indul ki. Az ideológiai értékmezőt megjelenítő politikai térkép alapja egy 73 attitűdállításból álló kérdőíves vizsgálat, amely egy sztenderd, a továbbiakban bármikor használható eszközt ad a kezünkbe. Ez az országos reprezentatív kutatás jelöli ki számunkra a térkép határait; így mindenki, akár a teljes lakosság, akár meghatározott társadalmi csoportok, akár egyének, akik az állítássort kitöltik ezután elhelyezhetők rajta.
Ez tehát azt is jelenti, hogy a térképre a pártok és a politikusok is rákerülhetnek – sőt, mostantól bármilyen politikai megnyilvánulás és program elhelyezhető rajta, aminek hátterében értékrendszer azonosítható.
De hát ilyesmivel talákoztunk már az interneten, ez miben több annál?
Valóban van sok jobb-rosszabb teszt az interneten. Az angolul beszélő, és a politikai iránt érdeklődők talán ismerhetik a Political Compass-t, a Moral Politics, vagy a Select Smart, esetleg a Washington Post Choose Your Candidate tesztjét (a németül beszélők meg mondjuk a Wahl-O-Mat-ot) azonban - tudomásunk szerint - egyik mögött sincs a teljes lakosságra reprezentatív, 1200 fő személyes megkeresésével készült kérdőíves vizsgálat. Ráadásul, egyik sem a magyar társadalmi-kulturális közeg sajátosságainak figyelembe vételével készült. A nemzetközi teszteket látva olyan témákkal is találkozhatunk, amelyek nálunk több oknál fogva (pl. gazdasági adottságok, politikai körülmények, poszt-kommunista örökség) nem relevánsak, miközben más kérdések megkerülhetetlenek.
Továbbmegyünk: a politikai érték-preferenciák vizsgálatában nem gondoljuk elégségesnek az egydimenziós, bal-jobb felolsztást, mert - mint az most már látható is - sem a pártok, sem a választóik nem simulnak bele. Viszont két, markánsan elkülönülő dimenzió mentén a társadalmunk ideológiai állapota jól meghatározható. Az egyik a gazdaságot érintő kérdésekről alkotott vélemények alapján kirajzolódó gazdaságpolitikai tengely, a másik a mindennapi élet során felvetődő kérdések mentén megjelenő társadalmi-kulturális dimenzió.
Miből állnak össze ezek a dimenziók?
A gazdaságpolitika gyűjtőfogalmával jellemezhető dimenzióhoz tartozik az állam gazdasági szerepe, a kapitalizmus zabolátlan vagy kontrollált működése, az egyenlőtlenség kérdése, de például a foglalkoztatás és az egyéni kontra közösségi felelősség kérdése is.
A másik dimenzió a társadalmi közerkölccsel kapcsolatos tág kört firtatja. Ide tartozik például, hogy hogyan látjuk a családbeli szerepeket, milyen nevelési elveket vallunk, mit gondolunk a homoszexuális és egyéb kisebbségek jogairól és társadalmi szerepéről, a demokrácia megítéléséről vagy a nemzet iránti érzelmekről. Kevesebb dimenzió komoly információvesztést jelentene, hiszen – mint az látható is – a választókra nem húzható rá a leegyszerűsítő bal-, vagy jobboldali címke, ennél több dimenzió viszont az adatok értelmezését tette volna meglehetősen nehézkessé.
Biztos, hogy jó ez az állítássor?
A létrehozott politikai térkép egy, a magyar társadalom főbb jellemzőit tekintve reprezentatív adatfelvétel, valamint rengeteg háttérelemzés, és többváltozós analízisek eredménye. Természetesen nem állítjuk, hogy a felhasznált kérdéssornál nincs jobb, sőt, egyértelmű számunkra, hogy azt folyamatosan javítani és fejleszteni kell a pontosabb eredmények érdekében. Terveink szerint a kutatást bizonyos időközönként megismételjük és - részben az internetes kitöltéseken, valamint az egyéb visszajelzéseken alapulva - folyamatosan keressük azokat az pontokat, ahol a térképet fejleszteni, javítani lehet.
...és az adatfelvételre vonatkozó, kötelező információk?
A kérdőíves vizsgálatot 2008. október 1. és 9. között a Publicus Intézet készítette az ország felnőtt népességét reprezentáló 1196 fő személyes megkérdezésével. A mintavételből eredő torzulások a KSH Mikrocenzus 2005 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség és a lakóhely településtípusa szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét. Az adott mintanagyság (1196 fő) mellett a vizsgálatban nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-2,9 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban meghaladhatja a +/-2,9 százalékpontot akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.